Az adatokat ráadásul amerikai szervereken gyűjtik össze.
Egy kérdőíven akarja felmérni a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatos álláspontját a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) – értesült lapunk. A MABIE által „kizárólag magyar bírák körében végzett, anonim kérdőíves felmérés” egyebek mellett azt akarja kideríteni, hogy a bírák milyen módon, témákban, fórumokon fejthetik ki véleményüket,
el kell-e kerülniük a politikai elkötelezettség látszatát, kötelesek-e felszólalni a jogállamiság és a bírói függetlenség védelmében, amikor »ezek az alapvető értékek veszélybe kerülnek«?
Arra is rákérdeznek, hogy az adott bíró szerint mely fórumokon és mennyire szabadon fogalmazhatja meg a véleményét „az igazságszolgáltatási szervezetrendszert, a bírói függetlenséget, valamint a jogot, jogrendszert, jogalkalmazást érintő kérdésekkel kapcsolatban” .
A rövid felmérésben olyan kérdés is szerepel, hogy tudnak-e olyanról, „amikor egy bírót azért ért retorzió, nyomásgyakorlás vagy hátrányos megkülönböztetés, mert kifejezte véleményét az igazságszolgáltatási rendszert, bírói hivatást és függetlenséget, valamint jogalkalmazást érintő kérdésekkel kapcsolatban?"
Arra is kérik a bírákat, hogy egy 1-től 5-ig terjedő skálán jelöljék meg, hogy jelenleg mennyire korlátozzák a bírák szabad véleménynyilvánítását.
Az egyesület elnöksége egy, a MABIE honlapján 2022 szeptemberében megjelentetett írásban foglalkozik ezzel a témával; ebben egyebek mellett azt írják, hogy „a bírák gyakran támadásnak vannak kitéve, és nincs gyakorolt, hatékony védelem a számukra.” Hozzáteszik: „a bíró véleménynyilvánítását sokszor – a közbeszédben és a bírósági szervezeten belül is – politizálásnak minősítik.”
„Úgy érzékeljük, hogy a közbeszédben napjainkban ismét fókuszba kerültek a bíróságok és több bírót személyében is támadás ért” – olvasható a MAIBE honlapján, a szervezet egyébként
elkötelezett abban, hogy »a bírák a méltatlan, alaptalan, személyüket érintő támadásokkal szembeni hatékonyabb védelemben részesüljenek«.”
Az egyesület, amely finoman szólva sem ápolt jó viszonyt az OBH korábbi elnökével, Handó Tündével, saját honlapján olyan tanulmányokat is ajánl, mint a magyar igazságszolgáltatás terén végzett kutatás, illetve a bírákkal való interjúk alapján készült „Hibrid rezsim hibrid igazságszolgáltatása” című írást.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) december 5-i és 6-i üléséról szóló összefoglaló szerint „az OBT felkérte az Országos Bírósági Hivatal elnökét, hogy tegye lehetővé, hogy az OBT minden bírónak eljuttassa a Magyar Bírói Egyesület által szerkesztett, a magyar bírák véleménynyilvánítási szabadságával kapcsolatos anonim kérdőívet.”
Lapunk birtokába került az a levél is, amelyet
Matusik Tamás, az OBT elnöke küldött szét a bíráknak, és amelyben mindenkit a kérdőív kitöltésére buzdít.
Az anonim kérdőív linkje a levélben is megtalálható.
Az OBT elnöke és vezetése legutóbb azzal került a hírekbe, hogy 2022 után idén ismét találkoztak a magyar kormányt többször kritizáló David Pressman budapesti amerikai nagykövettel.
Ahogy a cikk elején írtuk,
az anonim kérdőívhez gyakorlatilag bárki hozzáférhet, hiszen annak linkje már nem csupán a Matusik-féle levélben, de a MABIE honlapjáról is elérhető, így a kérdéssort bírák és nem bírák is szabadon kitölthetik. Ezzel a végső eredmény is manipulálhatóvá teheti.
A kérdőív a Surveymonkey.com oldalra van feltöltve, a cég adatkezelési tájékoztatója szerint egy ilyen folyamatban ők csak adatfeldolgozóként vesznek részt, adatkezelőnek a kérdőív kezelője minősül, azaz jelen esetben a MABIE. A SurveyMonkey arra is figyelmeztet, hogy „az ön információit és adatait az Egyesült Államokban és azokban az országokban dolgozhatják fel, továbbíthatják vagy hozhatják nyilvánosságra, ahol leányvállalataik vagy szolgáltatóik találhatóak vagy szerverekkel rendelkeznek.” Mindez egyben azt is jelenti, hogy az OBT által is kitöltésre ajánlott kérdőív válaszait amerikai szervereken keresztül gyűjtik.
Nyitóképünk illusztráció (forrás: Getty Images)
Értjük mi, hogy ezzel próbálják hitelteleníteni a kormányt, viszont nem biztos, hogy a magyarok számára mérvadó, mit mond egy bukott nagykövet és annak leköszönő kormánya.
Lánczi Tamás úgy látja, egyértelmű, hogy a távozó amerikai nagykövet áll a háttérben.
Rogán szankcionálása nem jogi, de még csak nem is politikai kérdés, hanem hadüzenet. Arról szól, hogy akkor is támogatjuk a magyar ellenzéket, ha odahaza beledöglünk. Így is lett!
Ez igazán elegáns búcsú volt! Még lenne pár ötletünk arra a listára!
Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége „gyenge” vagy „átlag alatti” szintre értékelte az elnököt.
„Komoly megfontolás” előzte meg a miniszter szankcionálását – hangoztatta a távozó nagykövet.
„Az azért kemény, hogy Magyar Péter lényegében rogáni kamunak titulálja azt a BRFK-közleményt” – fogalmazott az emberjogi aktivista.
Pénteken Belgium felé veszi az irányt a magyar válogatott védő.
